Természet a képernyődön
Nature on Your Screen
|
|
Oktatás
Rendhagyó tanórák
A közelmúltban ellátogattunk több általános és középiskolába, ahol rendhagyó tanórákat tartottunk a diákoknak a program felhasználásával. A tanórákat informatikatermekben
tartottuk, ugyanis ezeken az alkalmakon a diákoknak bizonyos feladatokat egyénileg, másokat csoportosan kell teljesíteniük a számítógépükön található modell segítségével.
Az órát a biológiai rendszerek bemutatásával, az alapfogalmak ismertetésével kezdjük 10 percben. A táplálékhálózat, és a táplálékpiramis jelentőségét egy Serengeti nemzeti
parkbéli, egyszerű szavannán keresztül mutatjuk be, ahol a ragadozó oroszlán, néhány növényevő patás és a szavannai növényzeté a főszerep. Próbáljuk rávezetni őket annak
fontosságára, hogy az egyes állatfajokból hány egyed tartózkodik egy ökoszisztémában: ámulatba ejtjük őket azzal, hogy végeredményben 6800 tonna fű tart el egy kétszáz
kilogrammos oroszlánt.
A következőkben annak a vizsgálati problémáját tárjuk a diákok elé, mi történik, ha nem négy-öt, hanem ötven körüli faj van kölcsönhatásban egymással, példánkban egy nem
is olyan messzi élőközösségben, mondjuk egy külvárosi élősövényben. Érzékeltetjük, hogy már a fajok közötti táplálkozási kapcsolatok modellezése is kényelmesebb lenne
informatikai eszközökkel, hát még a populációk méreteinek időbeni függése.
Ekkor interaktivitásra serkentve egy kérdéssel szoktuk őket felélénkíteni: "Vajon mi fontos egy mezei nyúl életben maradásához?" Az első bátortalan válasz - "élelem",
vagy "búvóhely" - elismerését követően záporoznak az ötletek, és előbb utóbb a legtöbb fontos tényező el is hangzik a tanulók részéről.
Az óra 20. percében érkezünk el az óra azon pontjához, amikor a biológia összeér az informatikával: a diákok kezébe adjuk a modellt, mindenki a saját gépén játszva tanulja meg kezelni a térképet, nagyítót, az egyedszám-idő grafikont. Létrehozunk egy "fű-nyúl-róka" ökoszisztémát, majd szándékosan hibákat ejtünk, például nem állítjuk be a nyúl azon paraméterét, ami megengedi, hogy megegye a füvet, ennek következtében az indítást követően kihalnak a nyulak. Ilyenkor feltesszük a kérdést, mi lehet ennek az oka. Az ekkorra felbátorodó tanulók némi gondolkodás után kórusban szokták mondani, hogy nem volt mit ennie a nyúlnak.
Egy átlagos, negyvenöt perces óra fennmaradó idejében három, nagyon közismert jelenséggel szoktunk foglalkozni. Egy érdekes és szórakoztató példával, az Ausztrál Nagy Kerítés történetével kezdjük, melyet a 19. századi telepesek által behurcolt invazív idegen faj, a természetes ellenség híján elszaporodó európai vadnyúl ellen emeltek. Meg szoktuk mutatni, hogyan jut szerephez a területhatás az élőközösségeket felaprózó sűrű úthálózatok gondatlan megvalósításával. Modellünk az erdőirtás okozta zavarokat is képes szemléltetni, ezt nem is mulasztjuk el prezentálni az illegális, tarvágásos és a szakszerű, szálazós fakivágás összehasonlításánál.
A helyi hálózat szerepe
Maga a modell használata önmagában több gyakorlati problémát is felvet, elsősorban a pedagógus számára, ugyanis igen nehéz nyomon követnie a diákok munkáját,
hiszen gyakran nem látja az egyes monitorokon zajló munkát a tanári padtól. Ezt a problémát a helyi hálózat segítségével oldottuk fel, ugyanis ennek segítségével
folyamatos kommunikációt biztosíthatunk a tanári (szerver) programpéldánya és a diákok kliens példányai között, melyen keresztül a tanár többek között nyomon
tudja követni, hogy az egyes diákok éppen hol tartanak a feladat megoldásával és mindenkit ennek megfelelően tud segíteni.
Kérdőív
A beregszászi tanárkonferencián részt vevő tanárok számára: Tanári kérdőív
Tanári továbbképzés minimális program
Nature Player minimális csomag